Pages Menu
RssFacebook
Categories Menu

Your Business

Tippek, tanácsok, javaslatok induló divatvállalkozásoknak.

Brand marketing: szükség van-e rá, és ha igen, mennyiért?

Posted by on 16:32 in Opinion, Your business | 0 comments

Brand marketing: szükség van-e rá, és ha igen, mennyiért?

A design fókuszú divatvállalkozásoknak nehéz azt elfogadniuk, hogy ne csak a márkaépítésre koncentrálják marketing erőforrásaikat, hanem forgalom és bevétel generáló kampányokat is fontos bevetniük a fenntartható működéshez. A kereskedelem központú divatipari vállalkozások vezetői pedig a márkaépítés jelentőséget becsülik könnyedén alul, így nem szívesen fordítanak rá időt, pénzt, emberi erőforrást.

Bizonyos szintig mind a két típusú megközelítés helyes. Valódi márkakép és -személyiség nélkül ( ld. Neked márkád van vagy márkaneved? blogbejegyzes) az eladásösztönző akciók csak kétségbeesett próbálkozások lesznek kisebb-nagyobb, de nem átütő sikerrel. Eladásösztönzés nélkül pedig nagyon jó, hogy van egy egyedi értékkel és személyiséggel bíró márkánk, mely vonzó, eladás, azaz visszaforgatható bevétel hiányában azonban kiüresedik és eltűnik a horizonton.

Mi valójában a különbség a vásárlásösztönzés és a márkaépítés között?

Vásárlásösztönzésnél rövidtávú eredményt szeretnénk elérni, és azonnali tettre ösztönzzük a vásárlót, ilyenek az árcsökkentések és ajándékok, a most-olcsóbban-adom-gyere-és-vidd-el és a kapsz-még-mellé-ajándékot-is-csak-vásárolj jellegű akciók.

Amikor nem közvetlenül az vásárlásösztönzés, hanem a márkád megismertetése és vonzóvá tétele a cél a marketing kampány során, olyankor brand marketinget csinálsz, azaz a márkádat építed. Ilyenkor vágyat ébresztesz a márkád iránt, és nem az azonnali cselekvésre ösztönzés a fő üzenet, hanem egy annál hosszabb távú kötődés kialakítása, a csak-idő-kérdése-és-Te-fogod-keresni-a-márkát-mert-vágyni-fogsz-rá jellegű kampányok.

A márkaépítés kommunikációs csatornái lehetnek a magazin hirdetések, a TV reklámok, óriásplakátok, rendezvények, szponzorációk, brosúrák, valamint a divatbemutatók is. Ezek többnyire nagyon költséges eszközök, így alkalmazásuk minden esetben alapos átgondolást igényel. Mindig tedd fel magadnak a kérdést: Hírnevet szeretnél vagy megélhetést? Egy szomorú, de tanulságos példa az átgondolatlan marketingre L’Wren Scott esete, akinek a széles körben ismert és hírességek által kedvelt márkájáról derült ki, hogy hatalmas adósságok állnak a hátterében. Sajnos nem az ő divatmárkája az egyetlen, ami nagy ismertsége és sikere ellenére valójában pénzügyi gondokkal küzd.

Ha úgy érzed vásárlásösztönzésre lenne szükséged, de félted a márkád

Ha design fókuszú márkaként úgy gondolod, nem tenne jót a márkád megítélésének, ha 10-20-50%-os leárazással csábítanád be a vásárlókat az üzletedbe, vannak más lehetőségek is, melyeket alkalmazhatsz:

  • Kis ajándékok a vásárlás mellé
  • Ingyenes házhozszállítás
  • Stílustanácsadás,ill. egyéb szolgáltatás, mely regisztrációhoz kötött, és az üzletben kerül megrendezésre
  • Törzsvásárlói programok: pl. az új kollekciót egy határozott ideig kizárólag a törzsvásárlóid számára teszed elérhetővé

Ha úgy érzed, eddig elhanyagoltad a márkaépítést, de nem tudod, hogyan kezdj bele

Érdemes elsőként feltenned magadnak a következő kérdéseket, mielőtt rögtön marketing kampányokon törnéd a fejed:

  • Rendelkezik a márkád egy vonzó és érzelmekre ható márkatörténettel?
  • Vannak jó minőségű, figyelemfelkeltő, és a márkaüzenetedet jól közvetítő imázs fotóid?
  • A termékfejlesztésed, azaz minden egyes terméked összhangban van a márkád stílusával, konzisztensen közvetíti a márkaszemélyiséget?
  • Meg tudod egyértelműen fogalmazni, hogy milyen személy lenne a márkád, ha ember lenne?

Ha a fentiekben még vannak hiányosságaid, akkor első sorban nem a hirdetésekre, hanem a márkakép és -személyiség kialakítására szükséges fókuszálnod (Neked márkád van vagy márkaneved? blogbejegyzes), majd csak azt követően költeni arra, hogy mindezt a célcsoportod felé is kommunikáld hirdetéseken keresztül. Ezt követően nem kell mást tenned, mint a fenti üzenetet és márkaképet kommunikálni közösségi médián (pl. Facebook, Pinterest), magazin hirdetéseken, PR cikkeken keresztül. A lényeg a konzisztencia fenntartása és a vágy felkeltése.

Te szeretnéd azt az üzletet, ami mellett az emberek elsétálnak?

Ma már senki nem vásárol szükségből, a vásárlók érzelemből döntenek egyes márkák mellett, „szerelembe esnek” a kiszemelt darabbal. Ha nem is tudatosan, de a vásárlásuk révén részeseivé akarnak válni a márka világának, a márka által közvetített értékeknek, meg akarnak felelni annak a képnek, amit a márka a külvilág felé közvetít. Ha Nike-ot vásárolunk, akkor sportosak és egyben divatosak kívánunk lenni, és érezni akarjuk a „Just do it!” életérzést. Ha Apple-t veszünk, akkor a trendi, fiatal és a technológiai újdongásokat követő közösségnek akarunk a tagjaivá válni. Ha Zara ruhát veszünk, akkor fontos számunkra a dizájn, a divat, a letisztultság, városiak, elfoglaltak és sikeresek vagyunk, vagy legalábbis ezt akarjuk közvetíteni a megjelenésünkkel. Tudatosan vagy tudattalanul.

Ha a márkád nem rendelkezik a fenti megkülönböztető jegyekkel, és egyértelmű üzenettel, akkor a vásárlók oda mennek, ahol azt megtalálják.

Valamelyik nap munka után fáradtan egy kisebb listával a fejemben róttam a 94.000 nm-es, több mint 412 üzlettel rendelkező bevásárlóközpont folyosóit. Megvolt a megközelítőleges elképzelésem a cipőről, nadrágról és felsőrészről, amit be akartam szerezni, mely alapján bemehettem volna 200+ üzletbe. Nem tettem. Tudtam nagyjából, hogy mit keresek, és szerettem volna minél gyorsabban végezni. Három olyan üzletet választottam, melyeknek egyértelmű stílusjegyei vannak, tudtam, hogy mit ígérnek, azaz mit tudnak nyújtani, és azt is, hogy mit nem. Lehet, hogy ha rászánok egy egész napot, és végigjárom az összes boltot, akkor az egyik egyértelmű márkaképpel nem rendelkező üzlet alsó polcán jobbat találok, de ezt 20 alkalomból 1x teszem meg. Túl nagy a kockázata a csalódásnak, így a maradék 19 alkalommal az ilyen üzletek mellett inkább elsétálok; és ezzel nem vagyok egyedül!

Hogyan határozd meg a márkaépítésre szánt keretet?

Mivel általában a marketing tevékenységek megtérülését nehéz közvetlenül mérni, ezért a rászánható ésszerű keret meghatározása is vita tárgya még szakemberek körében is. Éppen ezért nem fogok konkrét számot vagy %-ot javasolni, hiszen azzal félrevezetnélek Téged, inkább betartandó szempontokat és lehetséges módszereket javaslok, melyből kiválaszthatod a számodra megfelelőt.

#1 Kalkuláció fix összeg alapján

Meghatározol egy fix összeget, melyet hirdetésekre és egyéb márkaépítést célzó tevékenységre tudsz költeni, és abból próbálod évről évre kihozni a maximumot. Ennek a módszernek a veszélye, hogy nem veszi figyelembe az inflációt és nincs viszonyítási alap sem, mely segítene eldönteni, hogy esetleg túl sokat vagy túl keveset határoztál-e meg. Ha túl sokat, akkor a fennmaradó összeget fektethetted volna másba, például termékfejlesztésbe, ha túl keveset, akkor elmarad a várt eredmény, amiből azt a következtetést fogod leszűrni, hogy egyáltalán ne is költs marketingre, mert nem hatásos, holott csak nem érte el azt a kritikus mértéket, ami már kifejtené a hatást. Akkor ajánlott ez a módszer, ha még nagyon kezdeteknél tartasz, nincs tapasztalatod, és fix összeggel tudsz csak gazdálkodni. Ebben az esetben javasolt konkrét célokat kitűzni, és az alapján figyelni és értékelni a teljesítmény, majd finomhangolni a költségkeretet.

#2 Kalkuláció a múltbéli forgalmi adatok alapján

A megvalósult árbevételed mondjuk 10.000.000 Ft volt az előző évben, akkor annak pl. 10%-t költöd márkaépítésre a következő évben. Ez a módszer már figyelembe veszi a teljesítményt, bár megvannak a korlátai. Marketinggel a jövőbeli forgalomra szeretnél hatni, így nem a legésszerűbb, hogy a marketing keretet múltbéli adatokra alapozva határozod meg, hiszen épp a múltbéli forgalom az, amin változtatni (növelni) szeretnél.

#3 Kalkuláció tervezett tevékenység alapján

Meghatározod az elérni kívánt célokat (pl. egy bizonyos üzenet eljuttatása a célcsoportodhoz, a márkakép kialakítása az emberek fejében, a márkád egyértelmű pozícionálása a piacon a versenytársakhoz képest). Átgondolod, hogy ehhez milyen üzenetet, milyen módon és milyen csatornákon kellene eljuttatni a célcsoportodhoz, és az mennyibe kerül. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy a meghatározott keret már közvetlenül kapcsolatban áll az elérni kívánt célokkal. Veszélye, hogy mivel a hatás nehezen mérhető, a márkaépítésre szánt összeg elérheti a csillagos eget, éppen ezért a fenti összegnek érdemes egy felső határt szabni az alapján, hogy mit engedhet meg magának a vállalkozásod.

Néhány javaslat, melyet a költségkeret meghatározásakor érdemes megfogadnod

  • Fókuszáld az erőforrásaidat! Ne próbálj meg minden általad ismert marketing eszközt bevetni minden lehetséges csatornán, szelektálj a célcsoportod és az elérni kívánt célok szerint!
  • Tartsd szem előtt a hatékonyságot! Mindig tedd fel magadnak a kérdést, hogy vajon kevesebb ráfordítással elérheted-e ugyanazt a célt másképpen.
  • Kételkedj a módszereidben! Ha egy marketing kampány nem érte el a célját, nem biztos, hogy az a megoldás, hogy egyáltalán nem csinálod. Alaposan járd körbe annak a lehetőségét, hogy egyszerűen nem jól csináltad, mindig tedd fel ilyenkor a kérdést, hogy lehet-e jobban, lehet-e másképp csinálni.
  • Kövesd figyelemmel a márkaismertséged mutatóit! Bár a márkaismertséget nehéz közvetlenül mérni, mégis van néhány mutató, mely a népszerűség mértékét jól szemlélteti. Ilyen például a honlapod és üzleted látogatottsága, a hírlevélre feliratkozók száma, a Facebook, Twitter, Instagram és egyéb közösségi média profil követők számának és az aktivitás (megosztások, likeok, kattintások) mértékének növekedése. Ezek a mutatók segítenek eldönteni a márkaépítés sikerét és megtérülését hosszú távon.
  • Légy türelemmel! A márka ismertté tétele, a márkakép erősítése, a vágy felkeltése és fenntartása nem egyik napról a másikra történik, ez egy fokozatos és hosszú távú folyamat.

Minél több tapasztalattal rendelkezel, és minél több tudatosan megtervezett és utókövetett marketing tevékenység áll mögötted, annál több szempontot vehetsz majd figyelembe a marketing keret meghatározásához, és annál kifinomultabb és hatékonyabb lesz a működésed.

 

Nektek milyen módszer vált be a márkaépítésre szánt keret meghatározására?

 

Források és javasolt olvasmányok:

Lucia Divatakadémia, Fashion marketing
Christopher West: Marketing On a Budget

 

Laurinyecz Andrea

 

12 jó tanács, amit érdemes megfogadnod, mikor áruházakkal tárgyalsz

Posted by on 01:12 in featured, Others, Your business | 0 comments

12  jó tanács, amit érdemes megfogadnod, mikor áruházakkal tárgyalsz

dress-shop-97261_640

” Nem élhetünk a kreativitásunknak, ha nincs miből, és eladni sem tudjuk a semmit. A kreativitás támogatja az eladást, az eladás lehetővé teszi a kreativitást.” – írtuk egy előző “A divat üzlet, az üzlet művészet” című bejegyzésünkben. Ahhoz pedig, hogy kollekciódat a lehető legtöbb vásárló számára elérhetővé tedd, valamint megvesd a lábad külföldi piacokon, elengedhetetlen, hogy a márkád bekerüljön az üzletekbe, legyen szó akár egy kisebb multi brand store-ról vagy a nagy és neves külföldi áruházakról. Ezzel a bejegyzéssel szeretnénk segíteni Neked, hogy mire érdemes odafigyelned, amennyiben a terjeszkedés  mellett döntesz.

A fiatal márkák sikere múlhat egy-egy ilyen együttműködésen, hiszen óriási lehetőséget, ám legalább akkora kockázatot is rejthet magában. Az együttműködési szerződések komoly kötelezettségeket rónak Rád, és kevésbé komolyakat az áruházakra nézve, hiszen általában a tervező az, aki ég a vágytól, hogy bekerüljön.

1. Légy nagyon felkészült az áruház előírásait, valamint a saját feltételeidet és helyzetedet tekintve, és ne felejtsd el, hogy semmi nincs kőbe vésve, így minden feltételre tekinthetsz úgy, mint tárgyalási alapra!

2. Fontos, hogy alaposan tanulmányozd az áruházak előírásait (store policies), valamint, hogy megfogalmazd a saját kiskereskedelmi feltételeidet (retail terms and conditions), melyek részét képezik majd az együttműködési megállapodásnak!

3. Alaposan fontold meg, hogy belemész-e bizományosi ügyletbe! Sok esetben az áruházak bizományban veszik csak át a termékeket (on consigment), mely szerint nem veszik meg azokat, hanem a jutalékot levonva fizetnek az eladott termékeid után áthelyezve rád az értékesítés teljes kockázatát. Sokan úgy vélik, ebbe csak akkor érdemes beleegyezni, ha már megvannak a termékeid, és szeretnéd kiárusítani őket a raktárról.

4. Amennyiben elfogadsz bizományosi fizetési feltételeket, cserébe biztosítsák a termékeid megfelelő prezentálását, például, hogy olyan helyre helyezik ki őket, ahol szem előtt lesznek.

5. Tartsd a mércét magasan az első naptól kezdve! Azok a feltételek lesznek az irányadók, amit az első napon kialkudsz, abból később már legfelfeljebb csak engedhetsz.

6. Már előre gondold át alaposan az áraidat, és tudd azt megindokolni! Soha ne árazd alul a termékeidet, csak azért, hogy bekerülj egy üzletbe! Ahogy fent már említettük, jobb feltételeket később már nem fogsz tudni kialkudni, és a veszteséged a megrendelés növekedésével csak hatványozódik.

7. Légy tisztában a termékeid költségstruktúrájával, hogy az áraidat és a megfelelő kiskereskedelmi árrést meg tudd határozni, és hogy tudd, meddig mehetsz el az engedményekben! Egyik legfontosabb az ún. COGS (Cost of goods sold), azaz az egy eladott termékre eső költségek (gyártás, alapanyag, gombok, zipzár stb.), melyek minden termék esetében külön kalkulálhatóak. Azonban ne feledkezz meg a közvetett költségekről sem, úgy mint a bérleti díj, adminisztratív költségek, a tervezés költségei stb., melyet érdemes szétosztani az egyes termékek között, és így megkaphatod termékenként azt az összeget, amit az eladásnak mindenképpen fedeznie kell.

8. Mindenképpen ragaszkodj egyértelmű fizetési feltételek kikötéséhez, valamint előleghez, hogy legyen miből finanszíroznod a gyártást! Ha túl hosszú fizetési határidőt tudnak csak biztosítani (pl. 90 nap), vagy kétségeid vannak az ígért összeg beérkezése felől, vedd igénybe faktor cég szolgáltatását (ld. ITT – Még le nem járt követelések vásárlása bekezdést)!

9. Fontos, hogy Te is értsd, és tiszteletben tartsd a szerződéses feltételeket és a fent említett áruházi előírásokat. Ezzel jó tárgyalási pozícóban maradhatsz, ha később az érdekeidet szeretnéd érvényesíteni, valamint elkerülheted, hogy ún. „charge back”-et kelljen fizetned. A charge back az USA-ban például lehet 0,1$ termékenként, ha nem tettél rájuk árcédulát, de lehet 50$ dobozonként, ha azok meghaladják az előírt súlyt vagy 250$, ha a dobozok rossz címre lettek szállítva. Olvasd át alaposan az áruházak „Routing Guide”-ját, ami ezeket az előírásokat tartalmazza, és ha valamiről tudod, hogy nem fogod tudni tartani, már mond előre.

10. Mondj nemet, vagy legalább tárgyalj, ha az értékesítési mennyiségre kérnek tőled garanciát (guaranteed sell-through)! Legtöbb esetben az áruházak arra köteleznek, hogy garantáld egy bizonyos mennyiség teljes áron való értékesíthetőségét, és ha csak kevesebb %-ot tudnak eladni teljes áron, és a többit le kell árazniuk, akkor ún. „markdown money”-t követelhetnek, azaz, hogy fedezd nekik az árcsökkentésből származó veszteséget. Win-win megállapodás lehet, ha azt mondod, hogy rendben, vállalod a garanciát, abban az esetben, ha ők biztosítanak arról, hogy a következő két évben vásárolnak tőled. Akár abban is megállapodhattok, hogy most nem fizeted ki a „markdown money”-t, hanem levonod az összeget a következő rendelésükből.

11. Ismerd pontosan a kollekciód gyártási ütemtervét (production schedule), és ha a buyer olyan szállítási határidőt szab meg, melyet tudod, hogy nem tudsz garantálni, inkább ne vállald el a megrendelést, vagy próbáljatok megegyezni egy későbbi időpontban! Ha a sietség a minőség rovására megy, el is veszítheted a buyer bizalmát.

12. Végül, de nem utolsó sorban: légy kemény és határozott tárgyaló fél! Jobb nem bekerülni valahova, mint olyan feltételeket elfogadni, melyek veszélyeztetik a márkád fennmaradását. Ne feledd, hogy mind a multi brand store-ok, mind az áruházak számára fontos, hogy egyedit, különlegeset is tartsanak a választékukban, és hogy meg tudjanak újulni, így nekik is érdekük kisebb márkák termékeit is felvonultatni, azaz Veled együttműködni.

 

Források:

Mary Gehlhar: Fashion Designer Survival Guide

Lucia Divatakadémia: Fashion Sales & Distribution Workshop

 

Laurinyecz Andrea

Neked márkád van vagy márkaneved? Márkaépítés 6 lépésben

Posted by on 20:00 in Hungary, Your business | 0 comments

Neked márkád van vagy márkaneved? Márkaépítés 6 lépésben

Márkaneve bárkinek lehet, azonban személyiséggel rendelkező márkája, mely valódi üzenetet közvetít, és megkülönböztet, az csak annak, aki tudatosan építi fel és tölti meg azt tartalommal. Nem véletlen, hogy a „branding” vagy „brand marketing” egy külön szakma, és körültekintést igényel, ha bele akarunk vágni.

Egy márka érzelmeket kelt, és üzenetet közvetít, vannak alapvető értékei (brand values), és kötődést alakít ki, meghatározza, hogy a vásárlók azonosulnak-e azzal, amit képvisel, hogy megbíznak-e a márka mögött rejlő termékekben, a tervezőben, vagy inkább elkerülik azt. A márkád valójában az, ami az emberek fejében kialakult, és nem az, amit ki szeretnél alakítani róla.

Ha ügyesen csinálod, nagyobb a valószínűsége, hogy ez a kettő egybeesik.

 

Az alábbi 6 lépés mentén haladva tudatosan építheted fel márkádat.

 

1. Határozd meg a márkaesszenciát!
 

Beszélgess a vásárolóiddal és azokkal is, akik nem vásárolnak (talán velük leginkább), ismerd meg a gondolataikat, hogy milyen kép alakult ki bennük a márkádról, hogy milyen érzéseket kelt bennük! Figyeld meg, milyen szavakat használnak! Készíts erről gondolattérképet (mind map-et), majd emeld ki rajta a legfontosabbakat, ill. amit a legtöbben mondtak. Ezt követően húzd ki belőle azokat, ami túl általános (pl. trendi, egyedi, designer), és a maradékot szűkítsd le 3-4 szóra! Igen, nem többre. Ez a 3-4 jellemző képezi innentől a márkád alapját, a márkaesszenciát (brand mantra). Tovább tökéletesítheted a márkád meghatározását, ha ezt a 3-4 szót úgy választod ki, hogy az egyik hasson az érzelmekre (pl. érzéki, harmonikus, játékos), legyen egy vizuális megjelentést leíró jelző (pl. sportos, modern, letisztult, futurisztikus), majd egy másik közvetítse a funkciót (pl. kényelmes, elegáns, tartós).

A Nanushka márka alapítója Sándor Szandra a diplomakollekciója óta 4 alapelemre építi márkáját, melyek a funkció, tradíció, kényelem és játékosság. Ez a 4 jellemző hatja át kollekcióit, a honlap kialakítását, a flagship store belső terének hangulatát, tehát mindent, ami a márkakép megítélésére hatással lehet.

 

2. Határozd meg a márkád személyiségét!
 

Milyen lenne, ha ember lenne? Hogy nézne ki, mi lenne a szakmája, mivel töltené a szabadidejét, mik lennének az értékei, elvei? Ha pontosan látod „őt” magad előtt, az segít beazonosítani azt a személyiségtípust, aki a fő célcsoportodat képezi. Így könnyebben meghatározhatod, mi az az üzenet, amire felfigyel, hol érheted el, milyen eszközökkel szólíthatod meg. Ne félj a szegmentációtól! Ez nem jelenti azt, hogy csak ezek a típusú emberek fognak vásárolni Tőled. Azok fognak vásárolni, akik ezzel a személyiségtípussal akarnak azonosulni.

Az Apple az egyik tökéletes példája, hogy hogyan lehet életérzést kialakítani termékek köré, és kialakítani egy vonzó személyiségképet, mellyel az emberek azonosulni szeretnének. A márkaszemélyiség koncepcióját használta fel a híres „Get a MAC” kampányában, ahol szó szerint megszemélyesítette az Apple Macintosht, valamint versenytársát, PC-t (Personal Computer), akivel véget nem érő vitákat folytattak a funkciókról. A megkülönböztetés szembetűnő, MAC egy fiatal, laza, innovatív és kreatív srác, míg PC leginkább egy modoros, kicsit feszült és idősebb hivatalnokot testesít meg, az üzenet ezek után egyértelmű.

 

3. Mérd fel a piacot!
 

Ezen a ponton, amikor már látod magad előtt, hogy kit és mivel célzol, érdemes felmérned a piacot. A megcélzott személyiségtípus vajon fizetőképes kereslet bázisa lehet? A célcsoportodnak vajon az ár, a design vagy inkább a funkció a fontos? Ki az, aki rajtad kívül még ugyanezt a szegmenst célozza, azaz ki a konkurenciád? Fel tudod venni velük a versenyt? Ha ezek a szempontok nincsenek összhangban, hiába jó a termék, a remélt eladások el fognak maradni, így érdemes ezek alapján finomhangolni a koncepciót.

 

4. Fogalmazd meg a márkatörténetedet (brand story)!
 

A történeted fogja életre kelteni a márkádat. Nagyon fontos, hogy összhangban legyen a márkád szellemiségével, és azonos hangulatot, érzéseket közvetítsen, hogy megerősítse a vásárlókban a képet, ami kialakult a márkádról. Akkor hatásos, ha 30 másodpercben össze tudod foglalni (ezt nevezzük elevator pitch-nek). Képzeld el, hogy egy vásáron 30 másodperced lesz, hogy egy buyernek felkeltsd az érdeklődését. Mi lenne az, amit elmondanál?

Ha saját márkát alapítasz, a márka történet gyakorlatilag a saját történeted, így általában ez az, amit megtalálsz a honlapok „About” menüpontja alatt. Ennek a 30 másodperces kivonata képezheti például a fent említett rövid, de hatásos bemutatkozást.

Az ÁERON márka tervezője, Áron Eszter már tudatosan „Story”-nak nevezte el ezt a menüpontot, ahol leírja gyerekkori kötődését a textil- és divatiparhoz, ahogy már fiatalon a családi vállalkozás révén bejárta Európa nagyvárosainak divateseményeit, és szívta magába az impulzusokat. Utolsó és elkülönített bekezdésben egyértelműen meghatározza a képviselt stílust, a célcsoportot és a márka értékeit.

 

5. Alakítsd ki az márkaarculatot!
 

A márkanév, a logo, a névjegykártya, az e-mail sablon, az árcédula, a színvilág, a képek, amiket használsz, az értékek, amiket közvetítesz, mind meghatározza az arculatot. Az arculati elemek elkészítése – hacsak nincs egy közeli kedves és hozzáértő ismerősöd – komoly kiadást jelent, így ebbe akkor vágj bele, ha a márkádról határozott, letisztult és egyértelmű elképzelésed van (ld. 1-3. pont)!

Ha összevetjük a magyar tervezőtrió által alapított NUBU kollekciók modern, már-már futurisztikus jellegét, éles szabásvonalait, letisztult stílusát a honlap kialakításával, a Tumblr oldalukon közzétett képek hangulatával, valamint üzleteik berendezésével, láthatjuk, hogy a márka arculatának minden eleme összhangban van, és ugyanazt az érzést, hangulatot, stílust közvetítik.

 

6. A kulcsszó a konzisztencia.
 

„Confusion is the number one brand killer” – olvasható a Forbes márkaépítéséről szóló cikkében, mely kijelentéssel megragadták a márkaépítés lényegét. Ha a vásárló nem biztos benne, hogy mit várhat a márkától, hogy kiknek szól, hogy milyen stílust közvetít, nem fog kialakulni benne az érzelmi kötődés, az azonosulás érzése, márpedig ma már senki nem szükségből vásárol, hanem mert szerelembe esett a kiszemelt darabbal. Ahhoz, hogy fenntartsd a konzisztenciát, tedd ki azt a 3-4 szót (ld. 1 pont) a falra, legyen szem előtt, amikor tervezed az arculati elemeket, amikor kiválasztod a viszonteladóidat, amikor tervezed a kollekcióidat, a showroomod berendezését, a bemutató meghívókat vagy árcédulát! Ez a néhány kulcsszó jellemezze hosszú távon a márkád és a kommunikációd minden elemét! Végül, de nem utolsó sorban, Te magad is légy része az arculatnak, hiszen Te vagy a márkád nagykövete, és csak így maradhatsz hosszútávon Te is és a márkád is hiteles!

 

Sok sikert kívánunk a tudatos márkaépítéshez!

 

Ajánlott olvasmányok és videók a témában:

Coursera: An Introduction to Marketing

Forbes: How to Write Brand Stories that Build Emotional Connections

StartUp Fashion: Branding on a Budget webinar

 

A divat üzlet, az üzlet művészet

Posted by on 10:00 in Your business | 0 comments

A divat üzlet, az üzlet művészet

A művészek – legyenek akár ipar- vagy képzőművészek – hivatásukká választottak egy olyan szakmát, mely által alkothatnak, megélhetik kreativitásukat, melynek lényegi eleme, hogy kifejezzék önmagukat, hogy anyaggá formálják gondolataikat, világlátásukat, inspirációikat. Ennek az alkotási folyamatnak a forrása, az éltetője a kreativitás szabad áramlása. Ha egyetemen sajátította el a szakmát, ott ezt értékeltek pozitívan, ha hobbiként kezdte és önmagát fejlesztette, éppen ez volt az, amit szeretett benne. A fenti jellemzők éppen úgy igazak egy festőművészre, mint egy divattervezőre.

Azonban bármilyen illuziórombolóan is hangzik, a divat üzlet.

Nem élhetünk a kreativitásunknak, ha nincs miből, és eladni sem tudjuk a semmit. A kreativitás támogatja az eladást, az eladás lehetővé teszi a kreativitást.

Nem csoda hát, hogy annak a szintnek a meglépése, hogy egy divattervező képességeit stabil megélhetési forrássá tegye, csak nagyon keveseknek sikerül, hiszen ekkor már a piac igényeit is figyelembe kell venni. Nem véletlen, hogy évről évre tűnnek fel tervezők a piacon, mint igéretes tehetségek – a legtöbben már saját márkanévvel – és azzal a lendülettel távoznak. Nekik is meg kell élni valamibol, ugyebár. Ilyenkor sajnos legtöbb esetben szakmájuk a hobbijukká degradálodik, és egy a képességeiket és tehetségüket nélkülöző megélhetési forrást keresve beletörődnek helyzetükbe.

Pozitív esetben a következő forgatókönyvek fordulhatnak elő

  • Nyitottakká válnak, hogy üzleti szemmel tekintsenek munkájukra, és igyekeznek tevékenységüket – eleinte akár egy másik munka mellett- piacképesse tenni, és önmagukat menedzselni.
  • Egy jó üzleti érzékkel megáldott társsal közösen alapítanak márkát. Fontos, hogy ez a verzió is feltételezi a tervezők részéről a nyitottságot az üzleti megközelítésre, különben nem fog működni a közös munka!
  • Alkalmazottként egy már jól működő divatháznál helyezkednek el. Ebben az esetben a piaci igények által (is) alakított utasítasok szerint terveznek, tehát ott vagyunk, ahol a part szakad: el kell fogadni, hogy a szabad alkotás korlátozódik.
  • Találnak valakit, aki eltartja őket, és kedvükre alkothatnak.

Az tény, hogy valamilyen szintű kötöttséggel jár, és alkalmazkodást igényel a piacra tervezés, azonban magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a piaci igényekből kiindulva, ám mégis az egyéniséget megtartva a tervező alkotó munkát végezzen. Nem beszélve arról, hogy bizonyos szempontok figyelembe vétele mellett újat és egyedit alkotni jelentős kreatív kihívásnak tekinthető.

Hozzáállás kérdése, hogy miként éljük meg a korlátozásokat! Jól menedzselni a márkánkat már önmagában művészet.

A sikertelenségek okaként a legkönnyebb a körülményeket, azaz a piacot hibáztatni. Mindenkinek ismerősek a következő vélemények (vagy kifogások?): “A magyar piac még nem elég érett, hogy designer termékekre nyitott legyen, külföldi terjeszkedéshez pedig tőke kell”, “Az emberek nem értékelik eléggé az egyediséget, a kézművességet és a minőseget.”, “Kevés az intellektuális és igényes ember, aki megértené, amit a termékeim képviselnek.”

Ne feledjük el, hogy nehézségek mindenhol vannak, külföldön is. Ezeket azonban megváltoztatni nem tudjuk. Amire hatással lehetünk, azok mi magunk vagyunk.

Feltetted már magadnak őszintén a következő kérdéseket?

  • Vajon, amit alkotsz, az piacképes?
  • Kutattad és elemezted átfogóan a piacot, hogy megértsd az érvényesülés lehetőségeit?
  • Tudod ki a célcsoportod? (Ha a válaszod, hogy mindenki, akkor igazából senki, úgyhogy tedd fel a kérdést mégegyszer.)
  • Ha tudod, hogy ki a célcsoportod, tudod azt is, hogyan érheted el őket, milyen típusú emberek ők, milyen a jövedelmi helyezetük, mik a szokásaik, mit csinálnak szabadidejükben, mi a foglalkozásuk, és milyen zenét szeretnek?
  • Ismered a versenytársaidat? (Ha a válaszod az, hogy nincs, mert annyira egyedit alkotsz, akkor tévedsz. Ez azt jelentené, célcsoportod tagjai jelenleg Téged keresve meztelenül róják az utcákat.)
  • Vajon a működésed kellően hatékony és rendszerezett ahhoz, hogy nyereséges legyen?
  • Felnézel néha a rajzaidból és a moodboardokból, és cselekszel is?
  • Követed, és átlátod a pénzügyeidet?
  • Kellően fegyelmezett vagy, hogy működtess egy vállalkozást, és olyan területekre is rendszeres figyelmet fordíts, amihez nem feltétlenül tartja kedved, de szükséges?
  • Van pénzügyi, marketing, PR, sales terved?

Ha van olyan kérdés, amire nemmel válaszoltál, akkor van még mit tenni a saját házad táján is. Azonban, ha már ezt a blogot olvasod, az azt jelenti, a nyitottság adott részedről, tehát jó úton haladsz!

Biztosan számos nagy nevű tervezőt tartasz példaképként szem előtt, akiknek felnézel kreatív munkásságukra.

Fontos, hogy lásd azt is, nekik ugyanúgy szükségük van üzleti szemléletre, mint, ahogy Neked is lesz. Lássuk, mit gondolnak ők:

Tory Burch

“Mindez [kreatív és ügyvezető igazgatónak lenni egyszerre - a szerk.] lehetővé teszi számomra, hogy kiéljem kreativitásomat, és közben az üzletet is kreatívan közelítsem meg. Minden percem és minden napom különböző. Közvetlenül egy táskatervezést érintő megbeszélés után az IT-val találkoztam, hogy az értékesítői felületről egyeztessünk. [...] Van, hogy a termékkel, van, hogy a honlappal, van, hogy a marketinggel foglalkozom. Annyira szerteágazó, hogy, úgy gondolom, éppen ez az, ami mindezt élteti és olyan izgalmassá teszi.”

Karl Lagerfeld

“A divat valami, amit viselünk. Célja nem csupán az, hogy a kifutón megmutassuk mennyire kreatívak vagyunk. Nincs semmi rossz abban, hogy a ruhák eladásra készülnek.”

Tommy Hilfiger

“Divattervezőnek lenni sokkal többet jelent, mint csupán szép ruhákat tervezni. Azt jelenti, hogy egy vállakozást vezetsz, ami széleskörű tudást kíván, csak úgy, mint kreativitást, üzleti érzéket, kapcsolatépítési készséget és menedzsment képességeket, és talán, ami a legfontosabb, elkötelezettséget.”

Donna Karan

“… Tartsd észben, hogy végülis minden csak a vásárlóról szól – a Te vásárlódról.”

Cynthia Rowley

“ Egy szabad szellemiségű művészeti iskolában végeztem, mely mindenek előtt a kreativitást tartotta szem előtt, így nagyon hamar benne találtam magam a művészet vs. kereskedelem dilemmában, és megtanultam, a túléléshez meg kell találjam az egyensúlyt. Számos lehetőség van arra, hogy megtaláld a számodra elfogadható egyensúlyt, és megtanuld e két módon megközelíteni az üzletet.”

 

Felhasznált források

Business of Fashion: Tory Burch Says Work Hard, Think Long Term and Be Patient, by guest contributor, 2012. szeptember 10. (Forrás: http://www.businessoffashion.com/2012/09/first-person-tory-burch-says-work-hard-think-long-term-and-be-patient.html)
Mary Gehlhar: The Fashion Designer Survival Guide, Kaplan Publishing, New York, 2008

Laurinyecz Andrea

 

Nem csak szerencse kérdése a siker

Posted by on 18:56 in Hungary, Your business | 0 comments

Nem csak szerencse kérdése a siker

Régóta vallom, hogy nem csak a szerencsén múlik a siker.

Projektmenedzserként az elmúlt évek során volt szerencsém több száz divattervező tanonccal megismerkedni a Triumph Inspiration Award (TIA) több hazai és nemzetközi döntője során. MU Legend Power Leveling Nike Flyknit Lunar femme Nike Homme Adidas Zx 700 Femme Bleu ROSHE ONE Amari Cooper Alabama Football Jerseys Air Max 2017 Donna Nere

Ebben a bejegyzésben a versenyben dobogós helyezést elért fiatal divattervezők azóta elért sikereit szedtem össze. Oklahoma City Thunder

Nike Lunartempo 2 femme Air Foamposite Pro Nike Free Rn Flyknit Uomo

free run 5.0 blu uomo Azt hiszem az eredmény magáért beszél…na de nézzük kik is voltak ők!

(tovább…)

Trending

Posted by on 12:38 in Your business | 0 comments

Trending

A legnagyobb divatházaktól kezdve az induló, kisebb divatmárkákig mindenki tudja, hogy a trendek figyelése és beépítése a kollekcióikba ’crucial’ vagyis döntő pont eladhatóság szempontjából. Akár trendkövető a márkád, akár nem, valamifajta trendiségnek meg kell jelennie a termékek legalább egy részében, mivel a buyerek, magazinok szerkesztői és a vásárlók ezt nézik. A legújabb trendek, melyek alapján mindenki dolgozik, számunkra is elérhetőek az Internetről (!) épp időben, mert így még a nemzetközi szezonális kollekció bemutatás ritmusát is lazán felvehetjük. Eszméljünk rá erre, és vegyünk fel a versenyt!

(tovább…)

Isaac Mizrahi Start-Up ötletei

Posted by on 03:00 in Startup, Video, Your business | 0 comments

Isaac Mizrahi Start-Up ötletei

Egy rövid interjú a “Start Small, Go Big Academy” kínálatából, ahol iparági vezetők adtak a kezdőknek megvalósítható jótanácsokat. (tovább…)